Szolgáltatások
Logopédiai terápiák
A logopédia a beszédzavarok kutatásával, megelőzésével, diagnosztikájával, korrekciójával foglalkozó komplex tudomány. Az általános gyógypedagógia speciális ága.
A logopédus munkájában komplex ellátásra törekszik, tehát feladata a beszédrendellenességek kialakulásának megelőzése, felismerése és rendszeres szűrése, teljes körű vizsgálata, a beszéd és nyelvi fejlődési elmaradással küzdő gyermekek egyéni vagy csoportos fejlesztése, a beszédzavarok kezelése/terápiája, a beszédhibák korrekciója, a beszéd és nyelvi hátrány kompenzálása, az olvasás- és írászavarok redukciója, továbbá a logopédiai tanácsadás, kísérés és utógondozás.
Ugyanakkor a neurológiai eredetű beszéd- és nyelvi zavarok kezelése is ide tartozik. A különböző szervek és szervrendszerek diszfunkciója következtében létrejött cerebrális károsodások a beszéd teljesítménycsökkenését idézik elő, amelyek nyelési nehézséggel is társulhatnak.
A logopédiai terápia az alábbi neurológiai kórképek kezelésére irányul.
Afázia
Az afázia a nyelvnek olyan zavara, amely az anyanyelv teljes elsajátítása után az agy organikus sérülése következtében jön létre. Ezen sérülések eredete a legtöbbször valamilyen érrendszeri rendellenesség. Az ilyen rendellenességet szélűtésnek, agyvérzésnek, illetve gutaütésnek is nevezik. Az orvosi terminológiában a "stroke" elnevezés használatos.
Az afázia kialakulását okozhatja továbbá koponya-trauma vagy agytumor is. A sérült személy többé nem képes kimondani amit szeretne, nem érti amit mondanak neki, vagyis nem képes használni a nyelvet.
Problémák léphetnek fel a következő területeken is:
tudatos cselekvés
környezet megfigyelése
koncentráció, kezdeményezés, memória.
A sérült emberek többé nem képesek egy időben két dologra figyelni, két dolgot csinálni. Ez a rendellenesség minden egyén esetében másként jelenik meg.
Súlyossága és mértéke függ az agykárosodás helyétől és mértékétől, a korábbi nyelvi kompetenciáktól, az adott egyén személyiségétől.
Néhány afáziás jól megérti a nyelvet, de problémát okoz a megfelelő szavak megtalálása vagy a mondatok összeállítása. Mások rengeteget mondanak, de ez nehezen vagy egyáltalán nem érthető mások számára. Számukra nagy nehézség a beszéd megértése.
Fontos megjegyezni, hogy egy átlagos afáziás beteg értelmi képessége nem sérül.
Diszfágia (nyelési nehézség, - zavar)
Az idegi eredetű nyelési nehézség agydaganat, agyi trauma, agyvérzés, agyi bénulás, Parkinson-kór, metabolikus agykárosodások, szklerózis multiplex, amiotrófiás laterális szklerózis és gyermekbénulás esetén jelenhet meg.
A VitalStim Plus készülék, a nyelés folyamatában részt vevő izmok erősítésével segíti a diszfágiás betegek rehabilitációját.
A VitalStim Plus terápia biztos és hatékony gyógymód, amely az elektromos neuromuszkuláris stimuláció (NMES) alkalmazásával hatékonyan használható gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt.
Diszfónia, afónia - Hangrehabilitáció – DoctorVox terápia
A diszfónia az artikuláció hangzó részének sérülése. A gége megbetegedése vagy funkcionális zavara okozhatja. A hang rekedt, nyers, fátyolos, préselt. A hang szabályozhatósága csökkent: a hangszín, a hangmagasság és a hangerő kevéssé változtatható. A beszéd kellemetlen, a torokban szárazság érződik; az érintett kényszeresen krákog, és köszörüli a torkát. Ez rontja a hangot.
Az afónia a diszfónia súlyos formája, ami a hang elvesztését jelenti.
Dizártria
A dizartria olyan beszédzavar, amely a központi idegrendszer károsodása miatt jön létre, így elsődleges oka a stroke, vagyis valamilyen agyi katasztrófa: agyvérzés, agyembólia, agyérgörcs, agyi infarktus, stb.
Ritkábban okozhatják genetikai megbetegedések, vagy agydaganat, illetve külső sérülés is. Ekkor károsodhat az a bonyolult rendszer, amely összehangolja az egyes beszédszervek működését, s amelyért agyunk a felelős.
Mivel a beszéd kialakításában szerepet játszó szervek sokfélék, az emésztőrendszertől a légzőrendszerig, az egyes zavarok gyakorta több szakember együttes munkája révén válnak megoldhatóvá. Azonban e sikeres csapatmunka, rehabilitáció legfontosabb feltétele, hogy mind a beteg, mind a környezete számára világossá váljék, dizartriáról van szó, s hogy ez sok esetben kezelhető.
A beteg korábbi beszédállapota, a betegség típusától és súlyosságától függően, megközelítőleg (olykor teljes mértékben) visszaállítható, s ezzel életminősége jelentősen javulhat. Fontos megjegyezni: mint a legtöbb betegség esetében, itt is fönnáll az, hogy mennél hamarabb kezdődik el a kezelés, annál eredményesebb.
Sokféle változás bekövetkezhet, a légzés szabálytalansága miatt megváltozhat például a hang minősége, a hangerő, a hangmagasság. A beteg a vállövbe lélegez, kevesebb levegővel gazdálkodhat, ezért kénytelen levegőért kapni, ezzel megtörik a természetes beszédritmusa, olykor pedig hangja válik préseltté, rekedtté.
A dizartriával együtt járhatnak nyelési zavarok, a nyelv- és ajakizmok működésének megváltozása miatt pedig a beteg olykor nem képes lenyelni a nyálát.
További logopédiai szolgáltatások, terápiák
Artikulációs zavarok (pöszeség) terápiája
A beszédhangok kiejtésének van egy fülünk által érzékelt normál tartománya. Amikor a hangok képzése ettől eltér, artikulációs zavarról beszélünk, köznapi nyelven azt mondjuk, az illető pösze.
A pöszeség a beszédhangok következetes torzítása, helyettesítése vagy kihagyása. Lehet részleges (2-3 hangra kiterjedő) vagy általános (több magán- vagy mássalhangzóra kiterjedő).
Leggyakrabban azt halljuk és látjuk, amikor az sz, z, c, vagy s, zs, cs hangok kiejtésekor a nyelv kibukik az ajkakon (selypesség), de halljuk azt is, amikor az r hang egyáltalán nem pereg, vagy éppen hátul, a torokban ad kereplő hangot (raccsolás).
A pöszeség olykor-olykor előnyös is lehet: a raccsolás a francia, a selypítés az angol szavak elsajátítását segítheti.
Orrhangzós beszéd terápiája
A beszéd hangszíne megváltozik, ha az orrhangok (m, n, ny) ejtése nem helyes. Előfordulhat, hogy fejlődési rendellenesség, anatómiai, vagy működési okok miatt nem megfelelő a lágyszájpad alkotta zárlat, az orrüreg elválasztása a szájüregtől hiányzik, esetleg hiányos. Ebben az esetben a légáramlat akkor is behatol az orrüregbe, amikor erre nincs szükség.
Az orrhangzós beszédnél a hangok nazális színezete változik meg (pl. nyitott szájpadlás esetén). Nyelvünk orrhangjai elvesztik orrhangzósságukat vagy a nem orrhangok válnak orrhangzóssá.
A helytelen hangképzés nemcsak a kiejtést, hanem a hangszínt is megváltoztathatja, emiatt a beszéd nehezen válik érthetővé.
Beszédritmus zavarának (dadogás, hadarás) terápiája
- A dadogás légzési, hangadási és artikulációs zavar, mely a beszédben megakadásokat és hangismétléseket okoz. Amikor a beszélő mondanivalójának kezdetén, vagy annak folytatás közben elakad és láthatóan erőlködve, egy külsőleg is észlelhető görcsöt szeretne leküzdeni, a hallgató általában eléggé zavarba jön. Tájékozatlan a jelenség megértésében és a hozzávaló viszonyulásban is. De a dadogó is rendkívül kínos pillanatokat él meg. A dadogó ember általában nem dadog, ha verset mond, énekel, suttog, bábozik vagy kiabál.
- A hadarás esetében nem tapasztaljuk a dadogásnál fellépő görcsös megakadásokat, a hadarás nem mutat ún. “nehéz hangokat”. Valamennyi beszédhang egyaránt lehet gyors, összemosódó, egymásra torlódó. A hadaróknál nem tapasztalható beszédfélelem, gátlásosság a kommunikációs folyamatokban, beszédkedvük általában fokozott, szívesen kommunikálnak, gyakran kifejezett késztetést éreznek a szereplésre is. Beszédhibájuknak nincsenek tudatában. A hadaró a dadogókkal ellentétben ismeretlen személyekkel általában kissé lassabban, jobban beszél, ismerősökkel igencsak felgyorsul a beszéd ritmusa. Gyakori, hogy a hadarás később dadogássá alakul át.
Nyelvlökéses nyelés (7 éves kortól) terápiája
A nyelvlökéses nyelést a csecsemő- és kisgyermekkorban élettani sajátosságnak tekintjük, hiszen az anyamellről való táplálás másképp nem lehetséges. Előfordulása azonban az életkor növekedésével csökken, és kb. 5 éves korra fokozatosan megszűnik Ha azonban a nyelvlökéses nyelés a vegyes fogazat kialakulása után is fennáll, már kórosnak tekinthető.
A fogazati anomáliák kialakulásában a szerzett eltéréseken belül nagy szerepe van a cumizásnak, az ujjszopásnak, a szájlégzésnek és a körömrágásnak.
A gyermekkori rossz szokások következtében kialakult fogazati rendellenességek az összes fogazati anomáliák 20%-át teszik ki. A rossz szokások közé sorolhatjuk a nyelés rendellenes formáit, amelyek gyakran az ujjszopást követik: a nyelvlökéses és ajakszorításos nyelést.
A nyelvlökéses nyelés jellemzője, hogy a fogsor nem zár nyelés folyamán, a nyelv hegye elől vagy oldalt kicsúszik. A helytelen nyelvmozgás az ételt előre, kifelé nyomja. Ez a nyelési forma csecsemő- és kisgyermekkorban fiziológiásnak tekinthető, de előfordulása az életkor növekedésével csökken, és idővel megszűnik. Általában a vegyes fogazat kialakulásától tekintjük a nyelvlökéses nyelést károsnak.
A nyelvlökéses nyelést más néven infantilis, eltérő nyelésnek, fordított nyelésnek nevezik.
Specifikus tanulási zavarok prevenciója és reedukációja
Diszlexia
Az olvasás elsajátításának zavara.
A diszlexia viszonyfogalom: diszharmónia a gyermekkel szembeni jogos elvárások (pl. a gyermek adottságai), az olvasás-írás tanítására szánt idő és gyakorlási mennyiség, valamint az eredmények között. A nyelvvel, a beszéddel és az olvasástanulással kapcsolatos részképesség zavar.
Fő tünete az olvasási képesség elmaradottsága az életkor, iskolázottság és intelligencia alapján elvárható szinttől.
Problémát okozhat a betűk, szavak, és számok felismerése, leírása, a leírt betűket felcserélhetik, vagy ellenkező irányban olvashatják. Az olvasott szöveget nehezen, és hibásan idézik vissza, lényegét nem tudják visszaadni.
A diszlexiások a hagyományos tanítási módszerekkel nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak megtanulni olvasni, de alkalmas módszerekkel ez a nehézség kezelhető, vagy megelőzhető, viszont a nyelvtanulás továbbra is nehéz marad. A diszlexiás egyén súlyos tünetekkel küzdhet az egyik nyelven, míg egy más nyelven akár tünetmentes lehet.
Diszgráfia
Írászavar. A diszgráfiának két megjelenési formáját különítjük el: alaki és tartalmi diszgráfia.
Alaki diszgráfia, ahol az írás technikai része okoz problémát. Az írás tempója lassú, az íráskép kusza, rendezetlen. Nem tud bent maradni a sorok között, esetleg teljesen olvashatatlan. A betűk túl nagyok vagy túl aprók vagy egyenetlen a nagyságuk. Vagyis alakilag nem felel meg a korosztályi követelményeknek.
Tartalmi diszgráfia: íráskép elfogadható, de a helyesírás nagyon gyenge. Természetesen a két probléma együttesen is előfordulhat.
Diszkalkulia
Számolászavar. Nem betegség és nem fogyatékosság, hanem az információfeldolgozás egy módja, amely vezethet iskolai kudarcokhoz, a kudarcok sorozata pedig önértékelési problémákhoz.
Bármilyen intellektus mellett előfordulhat, gyakorisága 5-10 %, ami nagyon sok gyermeket (és felnőttet) jelent.
Sok esetben nem is derül fény arra, hogy a gyermek ezzel a gonddal küzd, különösen, ha magas intellektusú. Ekkor ugyanis sajátos megoldási módokat, egyéni utakat talál a feladatok megoldására. Az is előfordul, hogy évekig tartó elfogadható matematika tanulmányi eredmény után hirtelen omlik össze.
Nagyon fontos lenne, hogy időben vegyük észre azokat a jeleket, amelyek alapján gyanítható, hogy gyermekünknek lesznek ilyen gondjai. Ha óvodás korban ügyetlen mozgás, beszéddel, tájékozódással kapcsolatos problémák, a gyurmázás, rajzolás, színezés kerülése, a számok, mennyiségek iránti érdeklődés hiánya előfordul, érdemes szakemberhez fordulni.
A fejlesztés annál hatékonyabb, minél korábban kezdődik. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy később nincs lehetőség a korrekcióra. Minden életkorban van erre mód, de jobb megelőzni a problémák kialakulását, mint a kialakult problémát korrigálni.
Neurofeedback terápia
A neurofeedback terápia, vagy EEG-biofeedback tréning egy olyan tudományos módszer, amelynek végső célja az agy önszabályozó képességének elérése. amely az agy működésének szabályozásán keresztül fejti ki tartós hatását. Az agyműködés optimalizálása, tökéletesítése az agyhullámok monitorozásán és azok kognitív befolyásolásán alapszik.
A következő területeken alkalmazható kiegészítő kezelésként:
pánikzavar, félelem
szorongás
depresszió
migrén, fájdalmak
háromosztatú ideg gyulladása
figyelemzavar
tanulási nehézség
Viselkedészavar
autizmus és hiperaktivitás
epilepszia
trauma, poszttraumatikus stressz szindróma
alvászavar
párterápia
addikció
A neurofeedback terápia révén az agy megerősíti önszabályozó képességét, ami optimális működést eredményez a mindennapi életben. Ez a következőkben nyilvánul meg:
hatékonyabb működés;
koncentráció és kreativitás;
jobb mentális működés;
érzelmi stabilitás;
maximális teljesítmény.
Biofeedback terápia
A biofeedback terápia egy olyan technika, amelyben visszacsatolást kapunk a test fiziológiai funkcióiról, így lehetővé válik, hogy aktívan részt vegyünk saját gyógyulásunkban és életminőségünk javításában. Hogyan működik a biofeedback?
A biofeedback terápia alapja a test fiziológiai változóinak mérése és az információ tudatos felhasználása. A terápia segíti az egyént abban, hogy megismerje és befolyásolja ezeket a változókat, elősegítve ezzel az egészségét és jólétét.
A fiziológiai változók monitorozása
Különböző szenzorokat alkalmaznak a páciens testén, mint például EKG szenzorok a szívritmus méréséhez vagy EMG szenzorok az izomfeszültség méréséhez. Az adatokat egy monitoron jelenítik meg, lehetővé téve a páciens és a terapeuta számára a reakciók követését.
A biofeedback terápia alkalmazási területei
Stressz és szorongás csökkentése: Segíthet a stressz és szorongás fiziológiai hatásainak kezelésében, például szívritmus növekedése vagy izomfeszültség csökkentése révén.
Fájdalomkezelés: krónikus fájdalom esetén, mint az ízületi gyulladás vagy fibromialgia, az izomfeszültség csökkentésével és relaxációval javíthatja az életminőséget.
Vérnyomás szabályozása: Segít a magas vérnyomás kezelésében, mivel a páciens megtanulhatja, hogyan szabályozza ezt a fiziológiai változót.
Fejfájás és migrén kezelése: Az izomfeszültség és a vérnyomás szabályozásával csökkentheti a fejfájásokat és migréneket.
Alvászavarok kezelése: Az alvásproblémák esetén segít megérteni és szabályozni az alvási szokásokat, elősegítve a nyugodt alvást.
Egyéb állapotok: Azoknak, akik olyan állapotokkal küzdenek, amelyekben a fiziológiai válaszok szabályozása előnyös lehet, mint például az irritábilis bél szindróma, Raynaud-szindróma vagy az ADHD.
Stroke rehabilitáció.
Biofeedback módszerek
Több biofeedback módszer között tehetünk különbséget, melyek mindegyike más-más fiziológiás folyamat megváltoztatását, átképzését célozza meg.
Izom (EMG /elektromiogram) biofeedback:
Az EMG az izmok feszülését méri. Az EMG biofeedback során az izmok feszessége változtatható, megtanulható a tudatos ellazítás. A stressz gyakran önkéntelen, görcsös izom összehúzódást eredményez, a túl feszessé vált izomzat pedig nagyon sok betegség okozója (pl. különböző izomfájdalmak, gyakran a nyak, a hát tájékán, fejfájások, stb.). Az izmok gyengülése, bénulása is betegségek kiváltója lehet. Az izomzat összehúzódása ill. relaxációja e műszer segítségével ellenőrizhető, így a kívánt állapot megtanulható.
Hőmérséklet biofeedback:
Ez a módszer a bőr hőmérsékletét méri. Szorongás során, a vér a bőrből az izmokba és a belső szervekbe áramlik. Az áramlás megfordításával a szorongás csökkenthető, a szervezet ellazult állapotba hozható. Általa megtanulható a végtagok hőmérsékletének emelése. Erre azért van szükség, mert a stressz során a végtagok lehűlnek, tudatos felmelegítésük elősegíti a relaxációt.
HEG (Haemoencephalográfia) biofeedback:
A szenzor alatti terület passzív infravörös hőkibocsátását méri. A frontális metabolikus veszteséghő az agyműködéssel arányosan növekszik.
A bőrellenállás biofeedback:
Az idegrendszer és a bőr szoros kapcsolatban állnak egymással. Már a legkisebb feszültségre is izzadni kezd a tenyér anélkül, hogy észrevennénk, folyamatos szorongás esetén az izzadás egyre jobban fokozódik. A módszer által regisztrálható izzadás csökkenése szoros kapcsolatban áll az ellazulással, és jelzi a vegetatív idegrendszer stabilizálódását.
Szívműködés:
A pulzus és EKG visszajelzés a szívműködés visszajelzésében segít. A szívdobogás a félelemmel, a szorongással egyre nő. A szívdobogás (pulzus) tudatos lelassításának és szabályossá tételének egyik célja a relaxáció elősegítése, mely csökkenti a keringési megbetegedések veszélyét.
Pszichológiai tanácsadás (kliens központú segítő kapcsolat)
Életvezetési kérdésekben
Önismereti kérdésekben
Érzelmileg nagyon megterhelő helyzetekben, krízishelyzetben (súlyos betegség, haláleset, válás, veszteség feldolgozás)
Kapcsolati problémák esetén
Tartós stressz, szorongás fennállása estén
Elhúzódott munkahelyi, családi, párkapcsolati konfliktus estében
